Fájdalmas, ahogy emelkednek a tőzsdék. Fáj azoknak, akik az év elején már elhitték, hogy elkezdődik egy nagyobb esés, és talán még mindig shortban ülnek. Fáj azoknak, akik februárban, 15-20 százalékkal lejjebb lemaradtak a "jó vételekről". De azok sem felhőtlenül boldogok, akik most vásárolnak, nem ezek azok a vételek, amikbe kényelmesen bele lehet ülni évekre, inkább olyanok, amiknél azon kell izgulni, mikor kellene már lezárni őket. Nem jó ez szinte senkinek.
Úgy tűnik, hogy az egyes termékkategóriákban végrehajtott áremelések és a költségcsökkentések kezdik meghozni a gyümölcsüket a Coca-Colánál, nagyrészt ennek köszönhető, hogy organikusan nőttek a vállalat árbevétele és profitja. Továbbra is problémát okoz azonban, hogy a vállalat több piacán, így Európában is egyre kevesebb üdítőitalt fogyasztanak, ráadásul az erős dollár is negatívan hat.
A BÉT új vezetésének célja az, hogy a magyar tőzsde jóval nagyobb legyen a mostaninál. De mekkora most a budapesti tőzsde? Hol állunk a régiós rangsorban? Nagynak számítanak a vállalataink a régióban?
Egészen jól sikerült a Pepsi idei első negyedéve, csak hát az erős dollár miatt szenved a cég, a bevételek visszaesését nagyrészt ez okozta, pedig az eladások Ázsiában és Dél-Amerikában is jól alakultak. A menedzsment alapvetően optimista, tartják a 2016-ra korábban megfogalmazott célokat.
Csődvédelembe menekült a világ legnagyobb szénbánya társasága, a Peabody Energy több milliárd dollárnyi tartozását nem tudja visszafizetni. A cég elsősorban azért borult meg, mert főként Kínában megváltoztak a szénfogyasztási szokások, a szén ára nagyot esett, ráadásul a vállalat elhibázott akvizíciók miatt hatalmas adósságállományt görget maga előtt. De nem a Peabody az egyetlen szénipari cég, amelynek problémái vannak, az elmúlt években az iparág legnagyobb szereplői sorban csődbe mentek.
Több jó hírrel is szolgált ma a Tesco: egyrészt a vállalat bevételei 3 év után újra emelkedtek a brit piacon, sikerült jelentősen csökkenteni az eladósodottságot, ráadásul a tavalyi rekordveszteség után újra nyereséges lett a kiskereskedelmi lánc. A Tesco árfolyama azonban nagyot esett, miután a menedzsment túlzónak találta az elemzők idei profitvárakozásait, és arra figyelmeztetett, hogy nem lesz folyamatos a kilábalás, ráadásul különböző beruházások miatt a profit továbbra is nyomás alatt lehet.
Jelentősen visszaesett az Alcoa árbevétele és profitja, az alumíniumipari vállalat továbbra is az alacsony nyersanyagárakkal és az erős dollárral küzd, ráadásul üzembezárásokra is sor került, ami rövidtávon csökkenti a társaság árbevételét és profitját, viszont a menedzsment szerint szükséges ahhoz, hogy középtávon javuljon a profitabilitás. A gyenge negyedév ellenére a menedzsment optimista, 2016-ban a kereslet a kínálatnál nagyobb mértékben emelkedhet a globális alumíniumpiacon, a repülőgép- és az autógyártásban lehet idén nagyobb bővülés. A menedzsment optimizmusa azonban nem hatotta meg a befektetőket, a gyenge negyedéves számok miatt piaczárást követően közel 5 százalékot esett az Alcoa árfolyama.
Az Alcoával már csak azért is kiemelten foglalkozunk, mert a vállalat negyedéves eredményei alapvetően befolyásolhatják a befektetők hangulatát, a részvénypiacok irányát a jelentési szezon alatt. Bár az alcoa szerepe már koránt sem olyan fontos, mint néhány évvel ezelőtt, a ma látottak alapján sok jóra nem számíthatunk a gyorsjelentési szezonban, amelyben egyébként 2009 óta nem látott mértékben csökkenhetnek az amerikai vállalati profitok.
Február közepe óta nagyot emelkedtek a tőzsdék, a március végi csúcsok elérése óta azonban egyre markánsabb esés kezd kibontakozni. Bár továbbra is azt gondoljuk, hogy a nagyobb fájdalmat a tőzsdéken még mindig a további emelkedés okozná, rövid távon nagyobb korrekcióra számítunk. Összegyűjtöttünk néhány érvet, miért jöhet egy kiadós esés a tőzsdéken.
Ha a közgyűlések is rábólintanak, akkor a hazai blue chipek kivétel nélkül magasabb osztalékot fizetnek ki idén, mint tavaly, a 15 legnagyobb tőzsdén jegyzett hazai cég pedig összesen 143 milliárd forintot fizethet részvényeseinek. A legnagyobb összeget a Mol fizeti ki, a legmagasabb osztalékhozam a Nyomda részvényeseinek jut.
Soha nem indult még annyira csúnyán az év a tőzsdéken, mint idén, látszólag a semmiből estek 10-20 százalékot másfél hónap alatt a fontosabb részvényindexek, a feltörekvő piacokon még nagyobb volt a zuhanás, február közepén pedig már a Portfolio-nak nyilatkozó profik is egyértelműen medve piacról beszéltek. Azóta azonban nagyot fordultak a tőzsdék, a fontosabb részvénypiacokat a tavaly év végi szintekre húzták vissza, látszólag tehát minden rendben.
Úgy tűnik, a korábban vártnál hamarabb stabilizálódhat a most még túlkínálatos olajpiac, ennek örülnek a befektetők.
A politika több szálon keresztül is befolyásolja a budapesti tőzsde fejlesztését, mert egyrészt az állami vállalatok tőzsdei bevezetése alapvetően a kormányzat döntésén múlik, másrészt a tőzsde élénkítésére kitalált eszközök bevezetésére több minisztériumnak is rá kell bólintania. Konkrétumokból egyelőre nincs sok, azokra néhány hónapot még várni kell. Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával beszélgettünk.
A magyar részvények lehetnek a nagy nyertesei annak az átsúlyozásnak, amit a Bécsi Tőzsde hajt végre az egyik fontos kelet-közép-európai részvényindexében. A döntéssel több milliárd forintnyi addicionális forgalom csapódhat le az OTP-ben, a Molban és a Richterben.
A TV2 korábbi tulajdonosa, a ProSiebenSat1. Media (P7S1) az elmúlt években kisöpörte a padlást, eladta a német nyelvterületen kívüli TV- és rádiócsatornáit, és elindult a digitális szolgáltatások irányába. Mára a német cég Európa egyik legnagyobb médiavállalata lett, nem csak műsorszórással, de szórakoztató műsorok gyártásával és különböző online platformok működtetésével is foglalkozik. A vállalat átalakítása olyan jól sikerült, hogy 2011 óta a bevételek közel 50, a profit pedig közel 70 százalékkal emelkedett, az árfolyam a 2009-es 90 centről mostanra 50 euró közelébe emelkedett, most pedig a vállalat részvényei bekerülnek a DAX indexbe, a 30 legnagyobb német tőzsdei cég közé.
Nagyot megy ma az OTP, miközben az európai tőzsdék nagyot estek, az OTP csak emelkedik. Mutatunk néhány érvet, miért száguld az OTP.
Jön az utolsó nagy tőzsdefejlesztés, a BÉT új vezetése az előző évek negatív trendjeit igyekszik megtörni, részvénykibocsátásokat, a tőzsdei kapitalizáció emelkedését ígérik. Holnap kiderül, milyen eszközökkel.
Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese értékelte az OTP legfrissebb számait és elemezte a kilátásokat.
A magyarországi és a bolgár OTP szép profitot termel, a kisebb leánybankok teljesítménye érdemben nem oszt, nem szoroz, az orosz és az ukrán bank viszont masszív veszteséget hozott össze az OTP-nek, nagyjából így foglalható össze 2015 az OTP-nél. A tavalyi utolsó negyedév nem lett különösebben fényes, a legtöbb eredménysoron elmaradtak a számok a várttól, csak extra tételek lendítették a profitot a vártnál sokkal magasabbra. Az viszont látszik, hogy tavaly szépen kisöpörték a padlást az OTP-nél, a bank nagy volumenben adott el és írt le hiteleket, így a késedelmes állomány aránya évek óta nem látott mélypontra esett, miközben a fedezettség tovább emelkedett, szépen megágyaztak a következő évek profitnövekedésének.
Pozitívumok
Az orosz és az ukrán operáció lesz a befektetők fókuszában a holnap megjelenő OTP-gyorsjelentésben, de kérdés az is, hogy hogyan teljesített a bank Magyarországon, és lesz-e olyan kellemetlen meglepetés, mint a harmadik negyedévben Romániában.
A Magyar Telekom vezetői a múlt héten tették közzé a várakozásaikat 2016-ra és 2017-re, az elemzők és a befektetők örültek az előrejelzéseknek, pedig azok akár 76 milliárd forinttal alacsonyabb bevételről szóltak. Hogy lehet ez? A megfejtés egyrészt az, hogy a Telekom összebútorozott a MET-tel, és idén januártól már a két cég által létrehozott vegyesvállalat szolgálja ki a Telekom üzleti energia ügyfeleit, másrészt a bázishatás is erős.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Mindeközben alig termeltek a naperőművek.
Ritka eseményt figyeltek meg a kutatók.
Hordozható, de nincs akkumulátora.
Megfontolt érvelést láthatunk.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
